|
Bár továbbra is a fix kamatozású
kötvények dominálják a vállalati kötvénypiacot, az utóbbi időben nőtt az
érdeklődés a változó kamatozású eszközök iránt is. Nem teljesen új keletű
tendenciáról van azonban szó, ugyanis a válság előtti években ezek a termékek
jelentős részt képviseltek az összes kibocsátáson belül mind Európában,
mind a tengerentúlon, ám a sorozatos kamatvágásoknak köszönhetően a válság
ideje alatt megcsappant népszerűségük.
Ezen termékek esetében ugyanis
rendszerint 6 vagy 12 havonta kerül sor a következő periódusban érvényes
kamatláb megállapítására, amit mindig valamilyen refenciakamat (pl.
EURIBOR, BUBOR) piaci értéke határoz meg. Így az emelkedő piaci kamatlábak
a kötvények névleges kamatlábának emelkedésével járnak együtt. Ennek köszönhetően
a kötvény kibocsátásakor rögzített hozamfelár a teljes futamidő alatt
változatlan marad.
Fix kamatozású kötvények esetén a
névleges kamatláb a teljes futamidő alatt rögzített, így a piaci árfolyam
könnyen volatilissá válhat. A befektetők jellemzően a vállalati kötvények
hozamát egy hasonló lejáratú állampapír hozamával vetik össze, hogy
meghatározzák a kötvény által biztosított - a kibocsátó kockázatosságát
tükröző - hozamfelárat. A piaci tendenciák függvényében azonban a
befektetők által elvárt felár jelentősen ingadozhat, ami a kötvények
árfolyamváltozásában tükröződik. Árfolyammozgásra azonban még abban az
esetben is számítani lehet, ha a kibocsátó kockázati megítélése nem
változik számottevően a futamidő alatt, ugyanis egy jelentősebb hozamemelkedés
esetén az elvárt hozamfelár csak a kötvények csökkenő árfolyama révén
érhető el. A hosszabb futamidejű kötvények esetén nagy valószínűséggel több
esetben is tapasztalhatók ilyen piaci hangulatváltozások, amik irányuktól
függően egyaránt érinthetik kedvezően vagy kedvezőtlenül a kibocsátót és a
befektetőket.
Ebből következően a hozamemelkedési
várakozások arra ösztökélhetik a befektetőket, hogy ilyen időkben előnyben
részesítsék a változó kamatozású kötvényeket. Ennek lehetünk tanúi jelenleg
is, hiszen az inflációs félelmek közepette erősödő kamatemelési várakozások
kamatkockázatot hordoznak a fix kamatozású eszközök vásárlása esetén.
A kamatemelési várakozások ellenére
azonban nem számítunk a változó kamatozású kötvények kibocsátásának
jelentős térnyerésére, hiszen a kamatkockázaton kívül más szempontok is
megjelennek a befektetői döntések meghozatala során, melyek összességében
még mindig a fix kamatozás irányába billentik el a mérleget.
Egyrészt a befektetői kamatkockázat
csökkenése a kibocsátó hasonló kockázatának emelkedését jelenti, ami
bizonytalanná és kiszámíthatatlanná teszi a vállalat kamatkiadásait. Extrém
esetekben a megnövekedett kamatteher a vállalt fizetési kötelezettségek
teljesítését is veszélyeztetheti. Természetesen a kamatok emelkedéséből
eredő kockázat akár természetes módszerekkel, akár erre specializált
termékek révén fedezhető, ez azonban költséges és a legtöbb piaci szereplő
esetén ma még nem jellemző. Ezen kívül a változó kamatozás nemcsak a
kibocsátók, de a befektetők számára is nehezen kalkulálhatóvá teszi a
befektetés révén elérhető hozamot a jövőbeli pénzáramlások bizonytalansága
miatt.
Abban az esetben pedig, ha fordul a trend
és csökkenő hozamkörnyezet alakul ki, a fix kamatozású eszközök válhatnak
kecsegtetőbbé. Mivel hosszabb távon a hozampálya alakulása nehezen
kalkulálható és jelentős kockázatot rejt, a változó kamatozású kötvények túlnyomó
többségben rövid futamidejű instrumentumokat jelentenek. Mindamellett ezek
az eszközök alkalmasak a főként fix kamatozású instrumentumokból álló
portfóliók kockázatának diverzifikálására, hiszen a hozamkörnyezet
megváltozására épp ellentétesen reagálnak.
A fix kamatozású eszközök dominanciája a
magyar vállalati kötvénypiacon is jellemző, bár olykor találkozhatunk
változó kuponú kötvényekkel is. Ilyen kötvényeket többek között a MOL, az
OTP és az FHB is bocsátott ki, de az E-Star 2016/C elnevezésű kötvényei is
félévente új kamatlábbal rukkolnak elő.
Ezen kötvények másodpiaci forgalmát
vizsgálva észrevehető, hogy a termékekbe főként olyan intézményi befektetők
vásárolták be magukat még a jegyzési eljárás során, akik jellemzően
kivárják a kötvények kifutását, így a termékek likviditása nagyon alacsony.
A lakossági befektetők pedig szinte egyáltalán nem keresik a jellemzően
BUBOR kamatlábhoz kötött kötvényeket.
Ennek legfőbb oka azonban feltehetően nem
a változó kamatozás elvi elutasítása, hanem az a tény, hogy bár piaci szokások szerint ezen papírok
kamatlábát valamilyen bankközi kamatlábhoz rögzítik (BUBOR, EURIBOR), a
befektetők számára ezek a ráták kevésbé reprezentatívak és kifejezőek.
Véleményünket erősíti, hogy nagy
népszerűségnek örvendtek a kisbefektetők körében a Magyar Állam által
kibocsátott olyan változó kuponú kötvények, melyek névleges kamatozása az
aktuális inflációs rátát követte (2012/I, 2013/I, 2013/J, 2014/I,
2015/I , 2016/I). Jellemzően ez volt az egyetlen olyan változó
kamatozású papír, amire ez a befektetői réteg keresletet támasztott.
Hasonlóan slágerterméknek számítottak a német inflációkövető államkötvények
is, azonban ezek kibocsátását a német állam felfüggesztette a rekord
alacsony hozammal - és így egy ideig
negatív reálhozammal - értékesített fix kamatozású államkötvények javára.
Mivel a lakosság preferálja a számára is
átlátható és érthető instrumentumokat, egyúttal fontosnak tartja a
befektetések reálhozamának ismeretét, így hasonló termékek megjelenése a
jövőben is jelentős kereslettel párosulhat. Bár jelenleg a magyar vállalati
kötvénypiacon csak elvétve találhatunk infláció-indexált kötvényeket, a
kötvénykibocsátáson gondolkodó vállalatoknak a jelenlegi turbulens piaci
körülmények között érdemes lehet hasonló termékekkel előrukkolni. Egy ilyen
instrumentum ugyanis képes lehet ötvözni a fix és változó kamatozás
nyújtotta előnyöket is: a kötvények úgy biztosítanak egy előre rögzített
reálhozamot, hogy a termék árazása mindeközben nem válik bizonytalanná. Ez
a két érv pedig az intézményi és a lakossági szegmens szemében is elég
erősnek bizonyulhat ahhoz, hogy a terméket a jelenlegi bizonytalan piaci
helyzetben is vonzónak találják.
|