IMF – segítség az M&A piacon?  

2012. január 19.

Forrás: Bloomberg

A gazdasági kilátások latolgatásakor napjainkban érezhetően az IMF-fel történő megállapodás fontosságára helyeződik a hangsúly. Hasonlóan jelentős szerep juthat a megállapodás megszületésének az M&A piac idei alakulásában is, hiszen a bizalom visszatérése a pénz- és tőkepiacokra lökést adhat a jelenleg gyengélkedő szegmensnek.

A Magyarországon 2011-ben lezajlott felvásárlási tranzakciók számát látva elmondható, hogy a tavalyi év nem a felvásárlások éve volt Magyarországon. A Bloomberg által regisztrált magyar tranzakciók száma közel 40%-kal múlta alul a megelőző évit, és az állam által végrehajtott MOL tranzakció hatását kiszűrve a tranzakciók összesített volumene sem érte el a korábbi szintet: bár 2011-ben 1000 milliárd forintot meghaladó részesedés cserélt gazdát, ennek közel fele a MOL ügylethez volt köthető.

A 2009-es és 2010-es gyenge adatokat látva a tavalyi évtől felülteljesülést reméltük, de a makrogazdasági helyzet alakulása hamar rámutatott: nincs még itt az ideje a fellendülésnek. A válság elhúzódása és a fokozódó bizalmatlanság mind az eladói, mind a vevői oldalon tovább szűkítette a szegmenst. A kivárás minden szereplő részéről érthető.

Mi kell ugyanis egy sikeres M&A tranzakció lebonyolításához? Legfőképpen vonzó befektetési célpontokra van szükség, amik elsősorban a hazai vállalati körből kerülhetnek ki. A befektetésre érdemes vállalatok köre széles, hiszen ebbe a tőkeintenzitás és a termelékenység legkülönbözőbb fokán álló társaságok is beleférnek. Az ideális célpontok jellemzőinek többnyire csupán egy közös halmaza van: a kecsegtető növekedési kilátások. Az eltérő jövedelmezőség és hatékonyság ugyanis könnyen érvényesíthető az árazáson keresztül, növekedési potenciál nélkül azonban a befektetés életképessége kérdőjeleződik meg.

A belső fogyasztás gyenge szintje és az exportlehetőségek szűkülése épp ezt az utóbbi faktort érinti hátrányosan, ezzel többnyire kivárásra ösztönözve a vevői oldalt. Bár a jelenlegi helyzet jelentősen szűkíti a lehetőségeket, akadnak olyan vállalatok, amelyek a válság ellenére is stabil pozícióval és jövőbeli potenciállal rendelkeznek, felvásárlás szempontjából ideális célpontot jelentve. A csábítás a vevői oldalon ezekben az esetekben most még nagyobb, hiszen az általánosan jelentkező eszközárcsökkenés miatt a korábbi években jellemző árszinteknél jóval kedvezőbb ajánlatok is célba érhetnek. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján azonban a tranzakciók száma ebben a szegmensben is megcsappant, ami több tényezővel magyarázható.

A válság hatására számos vállalat a belső átalakításokra és költségkontrollra helyezte a hangsúlyt a terjeszkedéssel szemben, ezzel sokszor a korábbi stratégia alapján rendkívül olcsónak kínálkozó lehetőségeket is háttérbe szorítva. A piac gyengélkedése persze nem csak a vevői oldalra vezethető vissza: több esetben az eladók fújtak visszavonulót az árszinteket látva. A magyarországi makrogazdasági kockázatok ugyanis a hozamszintek megugrását eredményezték, nyomást gyakorolva az elvárt hozamokra és az eszközárakra. Tranzakciók azonban még abban az esetben is maradtak el, ha az eladó már kezet rázott volna az ajánlatra, hiszen a likviditás szűkülése a finanszírozási források kiapadásával vagy azok jelentős drágulásával járt együtt, sok esetben ellehetetlenítve a tranzakciók pénzügyi teljesítését.

A vevők kivárása leginkább a globális piacokon uralkodó bizonytalansággal és turbulenciával indokolható, bár hazánkkal ellentétben a nemzetközi piacon már szerény élénkülés volt megfigyelhető az elmúlt évben mind a tranzakciók számát, mind azok volumenét tekintve. Az ezzel ellentétes magyarországi tendenciák és tranzakciós tapasztalatok is rávilágítottak, hogy hazánkban a bizalmatlansági faktor halmozottan jelentkezett az elmúlt időszakban. Több – részben már előkészített – felvásárlást a bizonytalan gazdasági és jogi környezet, a szektorális különadók miatt csökkenő jövedelmezőség és az ország kilátásaival kapcsolatos félelmek miatt halasztottak el, vagy vontak vissza véglegesen. Külföldi befektetők egyes tranzakcióktól annak ellenére léptek vissza, hogy a gyengülő forintárfolyam az eladási árakat tovább csökkentette. Jól tükrözi a visszakozást a lebonyolított tranzakciók volumenének eltolódása a privát befektetői oldal felől az állam irányába.

Meglátásunk szerint az IMF megállapodás elsősorban ennek a bizonytalansági faktornak a mérséklődésén keresztül fejthet ki pozitív hatását a szektorra nézve, így első körben azon tranzakciók zárulhatnak le vagy valósulhatnak meg, ahol elsősorban nem a finanszírozás hiánya jelentette a fő akadályt. A specifikus országkockázati tényezők megszűnése és az IMF megállapodás feltételeként meghozott gazdaságpolitikai intézkedések stabilizáló hatása a vevői oldalon hozhat jelentősebb érdeklődést, mindemellett az árazási szintek jelentős elmozdulására rövid távon még nem számítunk. Az IMF megállapodás pozitív hatását elsősorban a bizalom visszatérésében látjuk: az árak emelkedése a többi kockázati faktor mérséklődésével, és a gazdasági-, ill. jogi környezet stabilizálódásával egyidőben kezdődhet meg.

Közvetve - hosszabb távon - a bizalom helyreállásával a hitelezési piaci aktiválódásán keresztül a finanszírozási problémák is enyhülhetnek, ám ebben a tekintetben véleményünk szerint illúzió lenne csupán az IMF megállapodástól várni a csodát. A bizalom tartós visszatérése a hazai gazdasági és a jogi környezet hosszú távú stabilizálása mellett  a nemzetközi tendenciák függvénye is. Valódi fellendülést pedig az jelenthet, ha a gazdasági helyzet javulása, a fokozódó likviditás és az elérhető finanszírozási források ismét lehetővé teszik, hogy a vállalati szféra a növekedési lehetőségre fókuszáljon. Az így visszatérő optimizmus minden bizonnyal fentebb tolja az árazási szinteket, így csökkentve a vevők által elérhető hozam mértékét.

Az élénkülő állami szerepvállalás az idei évben is tovább folytatódhat: a Rába felvásárlásának pénzügyi zárása és elszámolása feltehetően az idei első negyedév statisztikáit javítja majd. Ezt követően pedig az IMF megállapodás fejtheti ki jótékony hatását: elsősorban a pénzeszközökkel rendelkező és kedvező árazási szinteket kihasználni vágyó befektetők megjelenésére számítunk a piacon, akik között szakmai és pénzügyi szereplők egyaránt feltűnhetnek.

Kapcsolat és további információ:

EQUILOR Corporate Finance

Svoób Ágnes

+36/1 430 3980/ 143 mellék